Gunarason, az iskolaudvarban lévő vályogházban - amely még ma is használatban van – (itt kapott helyet a könyvtár, a műszaki és az informatika kabinet), 1882-ben kezdődött a tanítás az általános iskola alsós tagozatának diákjai számára. Аz idősebb helybéliek még emlékeznek, hogy kiskorukban hallottak a nagy ünnepről, a „tudásraktár“ megnyitásáról a falusi gyerekek számára. Nagy jelentőségű intézmény volt ez a Bács-Bodrog Vármegyében, hiszen az írás, olvasás és számolás fortélyait nem csak a gunarasi gyerekek tanulhatták meg, hanem a környező falvakban élők is. A helyiek „piros iskolának“ nevezték, mivel az épület tetejét új, piros cserepek ékesítették. A második világháború után, 1948-tól a tanítás hat tagozaton folyt, majd 1952-től a nevelői-oktatói munkát kibővítették az általános iskola nyolc osztályára. Az első nyolcosztályos generáció 1956-ban fejezett. Időközben felépült a lakosság összefogásával az új iskola épülete, és 1957-től már itt folytatta működését az intézmény. 1972-től a testnevelés tanítása is modernizálódott, ugyanis elkészült az iskola tornaterme. Az iskola Dózsa György, a parasztlázadás vezérének nevét viseli. Gunaras egy kis helység Topolya Községben, s mintegy 2000 lakost számlál. A homogén környezet miatt a tanítás kizárólag magyar nyelven folyik. Az iskola tantervét és programját a hivatalos előírásoknak megfelelően hozta meg, figyelembe véve a többnyelvűségi és multikultúrális szempontokat. A tanítás ma is nyolc osztályban, azaz nyolc tagozaton valósul meg. Az eddigi maximális diákszám 250 volt, az idén pedig, a 2013/14-es iskolaévet 157 tanuló kezdte. A tanulók egy harmada utazó, akik Pobedáról, Kavillóról, Kispestről, Bogarasról, Braziliából, Nyegosevóból, Dreáról és a környező tanyákról járnak be az iskolába. Gunaras 20 km-re fekszik Topolyától, ezért iskolánknak területi jelentősége is van a kis helységek fennmaradásában, a község keleti részén. Az iskola a falu központjától nem messze helyezkedik el egy zöld övezetben. A teljes természeti és társadalmi környezetet az iskola mint értéket, a különféle aktivitások és tartalmak megvalósítására használja. Intézményünk igen jól felszerelt taneszközök és didaktikai eszközök terén. Külön kabinetünk van az informatika, a műszaki nevelés tanítására és a korrektív pedagógiai munka végzésére. Mivel a faluban nem működik sem színház, sem mozi, neves színészeket, együtteseket hívunk vendégszerepelni, hogy a színház varázsát valamelyest éreztetni tudjuk a gyerekekkel. Már nyolc éve minden évben, az iskolanap alkalmával jótékonysági iskolabált szervezünk, melynek bevételét az iskola fejlesztésére fordítjuk. E nagyobb rendezvények mellett, megszervezzük rendszeresen az elsősök fogadását, a gyermekhetet, megünnepeljük a pedagógusok napját, Szent Szávát, Nőnapot, a Föld napját, az iskolanapot (április 24.), Anyák napját, a nyolcadikosok ballagását és egyéb ünnepeket. A legaktívabb csoportjaink az énekkar, a népi gyermekjátékok, a színjátszók, sakkozók, sportolók. Az elmúlt évek során különféle elismerésben részesültek iskolánk tanulói és tanárai községi, körzeti, országos és nemzetközi szinten is. Az iskolában helyet kapott a topolyai általános zeneiskola kihelyezett tagozata is.
ISKOLÁNK JÖVŐKÉPE
Szeretnénk nyugodt és egészséges környezetben felkészíteni tanulóinkat a továbbtanulásra és az életben rájuk váró feladatokra, valamint ösztönözni őket, a falu társadalmi életének fejlesztésében való aktív részvételre. Továbbá folyamatosan fejleszteni a tanítást modern munkamódszerek alkalmazásával. E célok megvalósítása érdekében továbbképzéseken vesznek részt tanáraink. Igyekszünk összehangolni a diákok, szülők, tanárok és a helyi és társadalmi környezet igényeit, s mindenekelőtt ápolni a kultúránkat, hagyományainkat, többnyelvűséget és toleranciát.
ISKOLÁNK NÉVADÓJA
Dózsa György
Makkfalvi Dózsa György (németül Georg Dózsa, románul Gheorghe Doja, szlovénül: Juraj Dóža, horvátul Juraj Doža; Dálnok, 1470 körül – 1514. július 20.) az 1514-es parasztháborúba torkollott keresztes hadjárat katonai vezetője.
Származása, neve
Sokáig vita folyt származásáról, mivel tévesen több korabeli forrás Székely Györgynek tünteti fel. Azonban minden kétséget kizáróan bizonyítja származását az az okirat, amelyet Barlabási Lénárt erdélyi alvajda és székely alispán írt 1507. július 17-én, és amelyben latinul Dózsa Györgyöt Georgius Dosa Siculus de Makfalva in Sede Maros existente-ként jelöli meg. Eszerint Dózsa György a makfalvi Dósa-család az Örlöcz-nem Szovát ágán levő székely lófő család tagja.
Életútja
Dózsa György Dálnokon született, születéséről pontos dátum nem maradt fent, de a korabeli források alapján negyven éves lehetett halálának idején, ebből visszaszámolva körülbelül az 1470-es évek körül született. Gyerekkorát Dálnokon töltötte testvéreivel, apja halála után Makfalvára került. Mindig a katonai pálya vonzotta, apja nyomdokaiba akart lépni, így később katonának állt.
Több végvárban is szolgálhatott, mivel - bár adatok nem maradtak fenn róla - Szapolyai János erdélyi vajda 1513-as törökök elleni hadjáratában mint lovaskapitány vett részt. A hadjárat után nándorfehérvári őrségben maradt. Itt vívott győztes párviadalt 1514. február 28-án a szendrei lovas szpáhik vezérével, az epeirosi Alival, aki már sok vitéz halálát okozta. Ezért a tettéért a király II. Ulászló kétszeres zsold és aranylánc mellett lovagrendbe emelte, falut ajándékozott neki, valamint engedélyezte, hogy a családi címerébe a hőstett emlékére egy karddal levágott vérző kart illesszen.
Eközben Bakócz Tamás esztergomi érsek és szentszéki követ 1514. április 9-én kihirdette a pápai bullát, azaz a törökök elleni kereszteshadjáratot.
Szerepe az 1514-es parasztháborúban
Máig sem tisztázott körülmények között választotta Bakócz Tamás Dózsát a keresztes hadsereg vezérévé. Május közepére az országban mintegy 40 000 fős paraszti had gyűlt össze, vezetése alá, azonban szervezési hiányosságok, Bakócz visszakozása, a keresztesháború lefújására tett kísérletek, a nemesek ellenkezése és az akkor uralkodó viszonyok együttesen a felkelés kirobbanásához vezettek. Dózsa György, hírnevét igazolva sok diadalt aratott, és bár az egész országban kitört a felkelés, ő csak a keresztes hadsereget irányította, a helyi zavargásokhoz nem volt köze. Bár a felkelők több helyen vereséget szenvedtek, ő seregével elfoglalta a Maros menti várak többségét. Egészen a temesvári csatáig (1514. július 15.) nem szenvedett vereséget, itt azonban Szapolyai János erdélyi vajda seregével beavatkozott és nagy csatában legyőzte a felkelőket. Dózsa György és testvére Dózsa Gergely fogságba esett. Később tetteiért testvérével együtt kivégezték. A korabeli feljegyzések így írtak Dózsa György kivégzéséről: először is tüzes vassal megkoronázták, aztán még élve, meztelenül, lábainál fogva megkötözve saját katonái, akiket közönségesen hajdúknak neveznek, s akiknek cselekedetei annyi sok szörnyűséget hoztak…, fogaikkal széttépték és felfalták. A szeme láttára három darabra vágták öccsét, majd ezután a testet négyfelé vágták és bitófára függesztették. A hiedelemmel ellentétben a trón, amelyre ültették nem volt tüzes, csupán a korona, amelyet fejére raktak. A tüzes trónról szóló legenda csupán Petőfi Sándor: A nép nevében című költeménye után terjedt el széles körben.
Megítélése
Dózsa György személye a későbbi korokban az elnyomó nemesi hatalom elleni harc jelképévé vált. A szocializmus alatt történelmi szerepét túlhangsúlyozták a történettudományon és kultúrán kívül is – rengeteg utca, közterület, sportegyesület, társadalmi szervezet kapta nevét. Dózsa a hivatalos marxi történelemszemlélet fő motívumára, a nemesség és parasztság közötti osztályharcra adott szemléletes magyar példát – azonban fontos megjegyezni, hogy maga Dózsa is nemes volt.
A román kommunista vezetés is kedvelte alakját – főleg erdélyi származása miatt –, több román városban található Gheorghe Doja utca, Marosvásárhely közelében település (Lukafalva) is viseli a nevét. A temesvári Mária téren az 1940-es években szobrot állítottak halála helyén és a történt eseményekre emlékeztetve, de bizonyított tény, hogy a mostani katedrális mögött, a Béga partján végezték ki.
A nemesi szemléletű, gyakorta elfogult történelemírás később alaptalanul hangoztatta, hogy Dózsa György példát szolgáltatott más, a magyar korona területén történt nagy megmozdulásoknak, így Cserni Jován felkelésének, ami alig tizenkét évvel a Dózsa-féle háború után zajlott le, valamint a Gubecz Máté vezette horvátországi parasztfelkelésnek. Valójában egyikre sem volt közvetlen hatással.
